A jó szándék tényleg mindenre felmentést ad? 🤔

„Drágám, szerintem ezt a ruhát kihíztad.” 

„Én csak őszinte vagyok.”

„Ne vedd már ennyire magadra.”

„Csak segíteni akarok.”

„Ezt nem rosszból mondom, de…”

„Túlreagálod.”

„Ha én a helyedben lennék, másik ruhát vennék fel.”

„Csak jót akarok neked.” 


Ismerősek?

Ezek a mondatok sokszor nem a szándékon csúsznak el, hanem a hatáson.

Itt TELJESEN FÉLREMEGY a kommunikáció! Mert hiába akarunk jót, ha a másik ezt kritikának, leértékelésnek vagy bántásnak éli meg. Sokszor hisszük, hogy ha segíteni akarunk, ha „jó szándékkal” mondunk valamit a párunknak, akkor azt neki el kell fogadnia. Hiszen mi csak jót akartunk… igaz?

De a valóság ennél árnyaltabb.

Ha te könnyebben kommunikálsz, gyorsabban fogalmazol meg felismeréseket vagy véleményt, míg a partnered lassabban dolgozza fel ezeket, abból könnyen lesz félreértés – vagy akár sértődés is. És ilyenkor sokszor értetlenül állsz: „De hát csak segíteni akartam!” És pontosan itt van a kulcs. Amikor magunkból indulunk ki, nem látjuk a másik érzékeny pontjait. Mert azok nem a mieink. És bármennyire empatikusnak gondoljuk magunkat, ezekben a helyzetekben könnyű akaratlanul is fájdalmat okozni.

A jó szándék fontos. De önmagában nem elég.

A kérdés inkább ez:

  • Hogyan mondod? 
  • Mikor mondod?
  • És a másik vajon hogyan tudja ezt befogadni? 

Mert a kapcsolat nem csak arról szól, mit akarsz adni hanem arról is, hogy a másik mit tud ebből elfogadni.

Te mit gondolsz erről? Te ismered a párod érzelmi befogadóképességét?

Self Essence emberismereti szakértőként abban vagyok elhívatott, hogy valódi segítséget nyújtsak az embereknek abban, hogy képesek legyenek a születési alap adottságukkal azt az életet megélni, amit elterveztek.

  • Nagyjából ismerem, de még a mai napig meg tud lepni, így 20 év után is.
    De hát folyamatosan változunk és ez így van rendjén.

  • {"email":"Email address invalid","url":"Website address invalid","required":"Required field missing"}
    >