„Már rohadtul elegem van abból, hogy a gyerekemnek mindenre van egy megjegyzése!” – mondta nekem egyszer egy édesanya teljes kimerültséggel a hangjában.
Mit üzen valójában a sokat beszélő gyerek?
Ismerős helyzet? Van az a gyerek, aki egyszerűen nem tud csendben maradni. Mindent kommentál, mindenhez hozzáfűz valamit, kérdez, véleményez, közbeszól. Sok szülő ilyenkor úgy érzi: „Miért nem tud egy kicsit csendben lenni?”
De mi van akkor, ha nem rossz nevelésről van szó?
Lehet, hogy éppen egy nagy temperamentummal megáldott gyermek áll előttünk. Vannak gyerekek, akiknek egyszerűen alapvető szükségletük a kommunikáció.
Erős bennük a közlésvágy, kíváncsiak, gyorsan reagálnak, és szinte minden helyzethez hozzá szeretnének szólni. Ez nem feltétlenül probléma – sokkal inkább egy velük született adottság.
Persze szülőként ez időnként rendkívül fárasztó lehet. Amikor a gyerek mindenbe „beleköt”, mindenhez hozzászól, és akkor is mond valamit, amikor senki sem kérdezte, könnyű elveszíteni a türelmet.
Ilyenkor sok szülő önmagát kezdi hibáztatni.
Egy édesanya egyszer ezt mondta nekem:
„Szerintem én rontottam el. Kiskorában rengeteget kérdezgettem, talán nem kellett volna…”
Pedig nem biztos, hogy itt hibáról van szó.
Lehet, hogy egyszerűen a gyermek természetes adottsága az, ami időnként próbára teszi a szülő idegrendszerét. És ha kiderül, hogy valóban veleszületett temperamentumról beszélünk, akkor nem elnyomni kell – hanem megtanulni együtt élni vele.
Az adottságokat ugyanis többnyire nem maga a természet „rontja el”, hanem az, amikor a gyermek nem használhatja azt, amire belülről késztetést érez.
Ha például egy beszédes, erős kommunikációs késztetésű gyereket folyamatosan leállítanak – „Maradj már csendben!”, „Ne szólj közbe!”, „Most ne beszélj!” –, könnyen sérülhet az a működésmód, ami számára egyébként természetes és egészséges lenne.
A kérdés tehát nem az, hogyan hallgattassuk el a gyereket.
Hanem az: hogyan tanulhatunk meg jól kapcsolódni hozzá úgy, hogy közben a saját határainkat is megőrizzük?
Mert lehet, hogy a „túl sokat beszélő” gyerek nem probléma – csak egy különleges működésmód, amit meg kell értenünk. Ezt tudod leellenőrizni a Self essence élettérképpel.
